A XIX. században kiépült, mára a belső lakóövezet részévé vált, egykori ipari területen áll a lakóépület. Ez a kis épület volt egykor a városi világítási gázhálózat telephelyének portaépülete, a mellette lévő nagyobb épület pedig a lápagyújtogatók laktanyája. A kis házikó szinte észrevétlenül megbújva, igen romos állapotban létezett mostanáig, de egykori funkcióját rég elvesztette és körülötte teljesen átalakult a város. Feladatom volt a kert és az épület intimitását megteremteni és a háromgyerekes család számára lakást létrehozni. A földszint + tetőteres épület mellett 6-8 emeletes, 80-100 lakásos társasházak állnak, sőt a ház saját telkén is egy jóval nagyobb társasház van. Ebben a környezetben döbbenetes léptékváltás a kis alapterületű kertes ház. A Tulajdonos számára csak a koncepciótervet dolgoztam ki, ráadásul azzal a különös igénnyel, hogy az épületben 3 hálószoba a térbe függesztett un. „aurakapszula” szerkezettel legyen kialakítva. A lakóház elkészült és használják is. Sajnálom, hogy a XIX. századi karakter elveszett, viszont örülök, hogy egy teljesen abszurd, érdekes szituáció létrejött.